A hatszáz éves Tokaji Borvidék megújítását, hírnevének visszaszerzését láthatóan prioritásként kezeli a kormányzat, amire sajtóinformációk szerint összességében 100 milliárd forint feletti forrás áll rendelkezésre. Rá is fér a segítség a borvidékre, mert hiába az egyedülálló természeti és klimatikus adottságok, a történelmi múlt, a több száz éves szőlőtermelési és borkészítésű kultúra, a borvidék a rendszerváltást követően nem volt képes önállóan fejlődési pályára állni. A megújítás folyamatában kulcsszerepe van a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft.-nek, amely előkészíti és végrehajtja a fejlesztési tanács stratégiai döntéseit – fejtette ki Kolozsváry-Kiss Árpád, a nonprofit társaság ügyvezetője.
eco.hu: Óriási lendülettel, nagy médiafigyelem mellett indult meg a Tokaji Borvidék megújítása. Milyen szervezeti struktúra áll a fejlesztések mögött?
Kolozsváry-Kiss Árpád (K. K. Á.): A Tokaji Borvidék 2013-ban lett kiemelt fejlesztési térség, ami mutatja, hogy a kormányzat kulturális és nemzetgazdasági szempontból egyaránt fontos területként kezeli. Jogszabályi kötelezettség, hogy a kiemelt térségek irányítását fejlesztési tanács végezze, ezért következő lépésként idén júliusban megalakult a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács. Ennek feladata figyelemmel kísérni a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak operatív programjainak végrehajtását, és elkészíteni a térség területfejlesztési koncepcióját.
eco.hu: Hogyan kapcsolódik a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács a meglévő szakmai és politikai rendszerbe? Mert ezek ellenállásán elbukhat a legígéretesebb kezdeményezés is.
K. K. Á.: A fejlesztési tanácsnak jelen pillanatban hat tagja van, rajtuk keresztül a szakmai, a helyi politikai és a kormányzati gazdaságfejlesztési érdekek egyaránt érvényesülhetnek. A szakmai és irányítási hátteret a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke adja – ez a cég Tokaj Hegyalja legfontosabb szőlészeti-borászati szereplője, egyben legnagyobb felvásárlója, s a tokaji minőségi megújulás legfőbb szószólója. Mellette szakmai oldalon fontos segítséget nyújthat a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. A helyi érdekeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, illetve a közgyűlés egyik képviselője – jelenleg Sátoraljaújhely polgármestere –, míg a kormányzati oldalt a nemzetgazdasági miniszter, valamint a miniszterelnökséget vezető miniszter egy-egy delegáltja képviseli.
eco.hu: Itt van még a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. is, aminek ön a vezetője. Mi az önök feladata?
K. K. Á.: A fejlesztési tanács egy döntéshozó testület, míg a szakmai operatív munkát a tanács által létrehozott munkaszervezet, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. végzi. Ennek létrehozását egyébként ugyancsak jogszabály írja elő. Ez a szervezet készíti elő és valósítja meg a fejlesztési tanács célkitűzéseit.
eco.hu: Hogy néz ki a munkamegosztás a gyakorlatban?
K. K. Á.: A döntéseket Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács hozza meg a munkaszervezet, azaz a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. által készített döntés-előkészítő anyagok, felmérések és kutatások alapján. A megszülető döntések végrehajtása pedig ugyancsak a nonprofit kft. feladata. Olyan a tanács és a munkaszervezet kapcsolata, mint ahogy összedolgozik a fej és a kéz.
A fejlesztési tanács első fontos feladata például az, hogy összeállítsa a térség fejlesztési koncepcióját, stratégiáját. Ennek elkészítése a munkaszervezet feladata, amiben partnerként részt vesznek a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a megyei fejlesztési-tervezési főosztályok munkatársai, a hátterében pedig számos hazai és nemzetközi kutatás, például a tavasszal elkezdett nagyszabású termőhely-potenciál felmérés áll. Az elkészült munkaanyag a tanács elé kerül majd, amely annak elfogadásáról és a megvalósítás lépéseiről dönt majd.
eco.hu: Hányan dolgoznak a nonprofit szervezetnél?
K. K. Á.: Maga a fejlesztési tanács is csak július 2-án jött létre, amely, mint tulajdonos, a bejegyzését követően dönthetett csak a nonprofit kft. létrehozásáról. A bejegyzésünk jelenleg folyamatban van, a konkrét működés csak ezt követően indulhat el. Terveink szerint Budapesten és Tokajban hozunk létre majd egy-egy irodát. A tokaji iroda feladata az érintett önkormányzatok és szervezetek támogatása lesz, míg a budapesti iroda a minisztériumokkal tartja majd a kapcsolatot, illetve az operatív programokban való részvételt biztosítaná.
eco.hu: A tanács és a nonprofit szervezet a 2020-as uniós ciklust követően is működni fog, vagy akkor lejár a mandátumuk?
K. K. Á.: A fejlesztési tanács határozatlan időre jött létre, vagyis amíg a tagok és a kormány úgy látja jónak, addig fog működni. Vannak azonban nemzetközi példák több évtizede működő fejlesztési tanács jellegű szervezetek aktív tevékenységére is, így én hosszú távra szeretnék tervezni.
eco.hu: A fejlesztési tanács és a munkaszervezet hogyan illeszkedik bele a meglévő szakmai struktúrába, a megyei és települési önkormányzati rendszerbe? Mit szólnak a távolról jött emberekhez, akik most megváltanák a világot?
K. K. Á.: Nem az a célunk, hogy működő szervezetektől feladatokat vegyünk át, hanem ernyő-szervezetként inkább az ő munkájukat szeretnénk segíteni, a fejlesztési tevékenységet egységes szerkezetbe, rendszerbe foglalni. Célunk, hogy az állami és uniós források minél nagyobb része jusson el a borvidékre, illetve azok a lehető legjobban hasznosuljanak.
eco.hu: Van önöknek beleszólása abba, hogy az egyes települési önkormányzatok milyen uniós pályázatokon indulnak, illetve mire költenek pénzt? Ilyenkor engedélyt kell kérniük önöktől, vagy az önkormányzatok továbbra is saját hatáskörben döntenek ezekről?
K.K.Á.: A korábbi években láttuk, hogy mihez vezet az, amikor szomszédos települések egymástól függetlenül például nagyarányú fürdőfejlesztésbe fogtak csak azért, mert éppen arra voltak elérhető pályázati források. Ahelyett, hogy megvizsgálták volna, hogy milyen komplementer szolgáltatásokkal tudnák a térség kínálatát teljessé, a turizmus és a befektetők számára egyaránt vonzóbbá tenni. Mi azt szeretnénk, hogy a Tokaji Borvidék egységes rendszer legyen, hogy minden település a maga erősségeivel járuljon hozzá a borvidék fejlődéséhez. Így elkerülhetjük, hogy mindenki hűtőházat vagy szőlőfeldolgozó üzemet építsen. Közösségi megoldásokban gondolkodunk, olyan fejlesztésekben, amelyek mindenki számára elérhetőek és komplexen segítik a térség felemelkedését. Minőségi megújulás, munkahelyteremtés, gazdasági fellendülés. Ezek a legfontosabb üzenetek. Mi segítünk összehangolni az ilyen fejlesztéseket, ami a pályázatokat és a források elköltését is magában foglalja.
eco.hu: Mit tudnak tenni, ha egy projektért több település is verseng? Szinte borítékolhatók a konfliktusok, hiszen mindenki szeretne munkahelyeket teremteni, helyi adót fizető vállalkozásokat létrehozni, befektetőket becsalogatni.
K. K. Á.: A fejlesztési tanács, mint szakmai ernyőszervezet kapcsolatban áll minden önkormányzattal, és együtt keressük meg az adott település és a teljes borvidék számára egyaránt előnyös fejlesztési lehetőségeket. Ha azt látjuk, hogy a fejlesztés előnyös a település számára – például a munkaerőpiaci helyzete miatt –, az önkormányzat rendelkezik a szükséges önerővel, valamint képes hosszú távon is fenntartani az adott projektet, akkor mindenképpen támogatni fogjuk. Komplexitásában vizsgáljuk a projekteket, így azt is nézzük, hogy meg van-e a szükséges képzett munkaerő, és ha kell, hogyan tudjuk az adott fejlesztést képzéssel vagy éppen a munkahelyteremtéssel járó terhek könnyítésével támogatni.
eco.hu: Van bármilyen lehetőségük arra, hogy nyomást gyakoroljanak egy önkormányzatra, ha az mindezek ellenére külön utakon akar járni?
K. K. Á.: A Tokaj Fejlesztési Tanács feladata a borvidék fejlesztéseinek koordinálása, erre a tanácsnak jogszabályi felhatalmazása van. Valójában azonban az teheti a tanácsot megkerülhetetlenné, ha konkrét szakmai segítséget, vagy akár lobbitámogatást képes nyújtani, ami az itt működő vállalkozók, szakmai szervezetek, települési önkormányzatok számára kézzelfogható előnyöket jelent. Ha valaki ennek ellenére nem akar együttműködni velünk, akkor ez ellen nem tudunk tenni, de neki számolnia kell azzal a kockázattal, hogy a közös fejlesztésekben esetleg nem tud majd részt venni, így persze annak hasznait sem élvezheti.
Az eddigi egyeztetéseink azonban rendkívül biztatóak, mindenki várakozásokkal telve várja a közös munkát. Nem csak a sajtóban sokszor hallott 100 milliárd forint nagyságrendű fejlesztések miatt, hanem azért is, mert olyan helyzetben van ez a térség, hogy mindenki számára egyértelmű, fejlődni kell.
eco.hu: Milyen a kapcsolat a hegyközségi tanáccsal, a hegybírókkal, a Tokaj Kereskedőházzal? Van velük köztük rivalizálás, esetleg nem tartanak attól, hogy ők lesznek felelőssé téve azért, hogy a borvidéken évtizedekig nem történt semmi?
K. K. Á.: A Tokaj Kereskedőház kiemelt szerepét senki nem kérdőjelezi meg, hiszen ez a borvidék legnagyobb szőlőművelő és bortermelő vállalkozása, egyben a legnagyobb felvásárlója, s a Tokaji Borvidéken elindult minőségi váltás első számú szószólója is. Éppen ezért fontos, hogy a termőhely-potenciál felmérés első körben – saját kezdeményezésükre – a kereskedőház területein kezdődött, hogy azután a teljes borvidékre kiterjedjen. Így végre egyértelmű és rendszerbe foglalt információink lesznek a termőföldekről, illetve arról, hogy hol és mit termelnek jelenleg. Ez a hosszú távú tervezés alapja, melyben természetes partnerünk a Hegyközségi Tanács és a Tokaj Kereskedőház is.
eco.hu: Vannak hatásköri ütközések?
K. K. Á.: Nincsenek. Azt azonban tudni kell, hogy eddig minden egyes szervezet nagyrészt önállóan, egymással nem összehangolva végezte a munkáját. A hegyközségeknél működő helyközségi tanács szőlészeti-borászati, termelői és szabályozási kérdésekben döntött, a térségi fejlesztések nem hozzájuk tartoztak. A megyei szervezetek, önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően üzemeltették településeiket, illetve a térséget, egy sor, a régió egészét érintő kérdéssel viszont nem tudnak és nem is akarnak foglalkozni, hiszen ehhez sem forrásuk, sem szaktudásuk nincs. A hegybíróknak ugyancsak megvannak a maguk konkrét feladatai. Ha ügyesek vagyunk, akkor ezek az amúgy egymáshoz illeszkedő, komplex feladatok a nap végére kiadnak egy teljes egészet. Ahhoz azonban, hogy hatékony legyen a hegyközségek, a hegybírók, az önkormányzatok és a térségi fejlesztéssel foglalkozó megyei szakemberek, szervezetek munkája, valakinek koordinálnia kell. Azt már tudjuk az elmúlt évtizedek példájából, hogy milyen az, amikor ez hiányzik, amikor nincs összhang és együttműködés.
eco.hu: Mivel kezdik a munkát?
K. K. Á.: A már említett termőhely-potenciál felmérés jelenleg is zajlik. Ez rendkívül komplex munka, mert jelen pillanatban csak szórvány információink vannak arról, hogy az összesen 11 ezer hektáros Tokaji Borvidék tulajdonképpen milyen. Nem tudjuk például, hogy jelenleg ahol szőlőt termesztenek, az valóban szőlőtermesztésre alkalmas föld-e, vagy csak azért termelnek ezeken szőlőt, mert a mennyiségi elvárást csak így tudták anno teljesíteni és a gazdák megszokták ezt. Információk kellenek az időjárási viszonyokról is, mint ahogy azt is elemezni kell, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a borvidék jövőjét. Kiderülhet végre, hogy hol és mit érdemes termelni, hogy az itt termelt szőlővel és borral szemben milyen minőségi és mennyiségi elvárásaink lehetnek, illetve ez találkozik-e a nemzetközi kereslet elvárásaival.
A termőhely-potenciál felméréssel párhuzamosan zajlik az infrastruktúra felmérés is, hogy megtudjuk, a helyi gazdálkodók milyen technológiával rendelkeznek, milyen földterületen gazdálkodnak, mit termelnek a földjükön, és ebből a szőlőből pontosan mit is készítenek. Szeretnénk őket komplex programmal segíteni, hogy a borvidék kisebb családi borászatai kvázi egységes szőlészeti-borászati infrastruktúrával rendelkezzenek.
eco.hu: Mikor lesznek konkrét eredmények?
K. K. Á.: Ezek az előkészítő anyagok várhatóan a jövő év elejére elkészülnek. Szerencsés fázisban vagyunk, hiszen a 2014-20-as uniós pályázati időszak tervezése most folyik, ebben a folyamatban pedig szeretnénk aktívan részt vállalni, és minden olyan operatív program adta lehetőséget kihasználni, ami a Tokaji Borvidék szempontjából fontos lehet. Nem titkolt célunk, hogy minél több olyan pályázat kerüljön kiírásra, ami valódi segítség a megújulási folyamatban. Akár konkrét fejlesztési területek, projektek is szerepelhetnek ezekben.
eco.hu: Milyen fejlesztések várhatók?
K. K. Á.: Vannak projektek, amelyek a felmérésektől függetlenül is elindulhatnak, ezek ugyanis nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztések. Ilyen a dűlőút-hálózat felmérése, felújítása és fejlesztése, ezek ugyanis olyan állapotban vannak, hogy a mostani esős időszakban számos parcella gyakorlatilag megközelíthetetlen. Ha a Tokaji Borvidék turisztikai szolgáltatásait is fejleszteni akarjuk, akkor ennek jó alapja lehet egy korszerű, akár az országos kerékpárútvonalakhoz is kapcsolódó dűlőút-hálózat. Ez pihenőkkel, tájékoztató pontokkal kiegészítve attrakció lehet a bor- és lovas turizmus számára is.
Másik alapvető kérdés a Tokaj-specifikus oktatás-képzés megerősítése. Olyan oktatási rendszert és oktatási központot akarunk létrehozni, amely minden területét felöleli a borvidéken folyó munkának, így alsó-, közép- és felsőfokú szőlészeti, borászati és gasztronómiai, illetve a turizmushoz kapcsolódó képzésen vehetnének részt a tanulók. Ennek már most is léteznek bizonyos részei, de a régió nagy egyetemeivel, főiskoláival is együttműködnénk. Ezek például képzési rendszerükbe beépíthetnének kifejezetten a Tokaji Borvidékhez kapcsolódó tananyagokat, szakokat is. Emellett elengedhetetlen, hogy elinduljon egy rendszeres diákcsere program, meghívhatunk külföldi vendégelőadókat, de támogatnánk a Tokaji Borvidéken tanuló fiatalok külföldi gyakorlati képzését is.
eco.hu: Hol dolgoznának a képzésből kikerülő szakemberek?
K. K. Á.: A kormány a Tokaji Borvidék kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánításával egy időben fogadta el a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Programot. Ennek részét képezi egy olyan program elindítása is, ami a dolgozni szerető szakemberek helyben maradását, illetve a máshol élő szakemberek Tokajra csábítását szolgálná. A kormányprogram középpontjában egy földalap felállítása áll, ami biztosíthatná a gazdálkodni vágyó, ám saját földtulajdonnal nem rendelkezők számára a hátteret. Ők egy kedvező hitelkonstrukció keretében eszközökhöz is juthatnának, így bérelhetnék a földet és egy közösségi infrastruktúra kialakításával használhatnák a termeléshez és műveléshez szükséges eszközöket. A cél az, hogy a hitelből visszafolyó összeg is a térségben maradjon, például egy térségi marketing alapot töltenénk fel ebből, vagyis a kihelyezett pénzt újra és újra helyben használhatnánk fel. Ezzel a rendszerrel nem elképzelhetetlen, hogy tíz éven belül a Tokaji Borvidék nettó befizetője legyen a költségvetésnek, hogy nemzetgazdaságilag is sikeres legyen.
Névjegy
Kolozsváry-Kiss Árpád
46 éves, vállalkozásfejlesztő közgazdász, térségfejlesztési és városmarketing specialista. Szakterülete elsősorban a régió- és településfejlesztési koncepciók, határokon átívelő projektek menedzselése, európai uniós sztenderdek szerinti megvalósítása, a területen közel 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Szakértőként részt vett számos kiemelt fejlesztési projekt és koncepció – többek között a Balaton- és a Duna-stratégia, budapesti köztérfejlesztési programok, regionális térségfejlesztési kezdeményezések, városfejlesztési stratégiák– kidolgozásában és levezénylésében. Karrierje elején több nemzetközi és hazai nagyvállalat kereskedelmi és marketing vezetői teendőit is ellátta. Évtizedes vezetői tapasztalatokkal rendelkezik. Tokaj Borvidék elkötelezett híve, 2014 nyarától a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezeteként működő Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hobbija a bor, a történelem, az utazás és a sport. Nős, egy gyermek édesapja.
Fülöp Norbert
