Tokaj-Hegyalja Borsod-Abaúj Zemplén megye keleti részén, két nagytáj, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál található. A földrajzi elhelyezkedés a térség gazdaságának fejlődését a történelem során és ma is jelentősen meghatározza.

• Hegyköz – Bodrogköz – Hegyalja találkozási pontja Sátoraljaújhelynél, amely a vásárvonal mentén kialakult városok legkeletibb tagja,
• Hegyalja – Harangod-vidék – Taktaköz találkozási pontja (Szerencs), az egykori vásárvonal tokaji átkelő és a Miskolci kapu által meghatározott távolsági kereskedelmi utak találkozási pontjánál,
• Tokaji rév (Nyírség – Hegyalja – Bodrogköz – Taktaköz találkozása).

ERDŐGAZDÁLKODÁS

Tokaj-Hegyalja 27 települése közül 11-ben van székhellyel rendelkező, összesen 23 erdészeti vállalkozás. A vállalkozások legnagyobb arányának, közel 22%-ának (5) székhelye Tállyán található. Erdőbényén és Sárospatakon 17%-17% (4-4) erdészeti vállalkozás rendelkezik székhellyel.  Abaújszántón három erdészeti vállalkozás van, továbbá egy-egy székhellyel rendelkező erdészeti vállalkozás Bodrogkisfalud, Erdőhorváti, Hercegkút, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tarcal és Tolcsva településeken. Az Északerdő Zrt-nek Sárospatakon, Tállyán, valamint Tolcsván működik az igazgatósága.

BÁNYÁSZAT

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által nyilvántartott bányakataszter alapján a 27 település közül 14 külterületén összesen 34 db bányatelek és 1 db kutatási terület (Monok I. – riolit bővítés) található. 30 bányatelek a világörökségi felvétel időpontját (2002.) megelőzően került megállapításra, közülük 18 működik. A 34 bányatelekből jelenleg összesen 21 bányaüzem működik, ezek közül 12 (9 működő) a kilenc települést érintő részhelyszínen belül, 9 a védőzónában található. A bányászat jelenleg kb. 1000 főnek biztosít megélhetést a térségben. A térségben 13 különböző ásványi nyersanyag található (homok, kavics, agyag, andezit, kálitufa, riolit, horzsakő tufa, zeolit, riolittufa, kvarcit, kovaföld, kaolin, bentonit) a területen.

IPAR

A világörökségi terület névadó településén Tokajban az ipar szerepe elenyésző, azonban itt is van hagyománya az iparnak, azon belül a fémipari tevékenységeknek. A térségben két ipari park (Sátoraljaújhely és Szerencs) és több fejlesztési potenciállal bíró zöld és barnamezős iparterület található. 1998-ban került kijelölésre a Zempléni Vállalkozói Övezet, mely Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (52 település) közigazgatási területére terjednek ki. A térség egyetlen vállalkozói inkubátorháza Sátoraljaújhelyen működik.