KÖZLEKEDÉS
A térségben jelentős forgalmat lebonyolító 37-es, 38-as és újonnan kinevezett 39. sz. főutak nem csak településközi összekötő feladattal bírnak, hanem a településeken belül gyűjtőút funkciókat is ellátnak. A településeken az önkormányzati utak a helyi forgalmat bonyolítják le és vezetik rá a forgalmat az országos közutakra. Sok esetben a belterületeken és belvárosokon átmenő forgalom nagy gondot okoz a település számára mind környezeti, mind egészségügyi szempontból. Ennek érdekében több település esetében is tervezett elkerülő utak építése.
A legjelentősebb vasútvonal a Budapest – Hatvan – Füzesabony – Miskolc – Szerencs – Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fővonal, mely a térség déli területét szeli át közel kelet-nyugati irányban. A helyi autóbuszos közösségi közlekedés a térség településein nincs, így a közösségi közúti közlekedést a helyközi járatok használatával oldják meg a helyi lakosok. A térségben 53 km önállóan kiépített párhuzamos kerékpárútszakasz található. A megyei fejlesztési elképzelések szerint, a kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése terén szükséges a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárutak, balesetveszélyes góc-pontok korrekciója. A térségben három jelentősebb közforgalmi kikötő található (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Sárospatak). A Sárospatakon meglévő térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér három hektáros területen fekszik és füves kifutópályával, valamint hangárral rendelkezik. Elsősorban sport- és szabadidős célú repülés valósul meg jelenleg a repülőtéren.
KÖZMŰVEK
A közművek kiépítettsége tekintében Tokaj-Hegyalja térség – néhány adattól eltekintve – az országos átlagtól gyengébb adatokkal rendelkezik. Az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya kis mértékben kedvezőtlenül eltér az országos átlagtól. A térségben az egy lakosra jutó közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatan elvezetett összes szennyvíz mennyisége jelentősen kevesebb az országos átlagnál, mely a házi szennyvízelvezetési rendszerek jelenlétét támasztja alá.
A háztartási gázfogyasztók számának és a háztartásoknak értékesített gáz mennyiségének csökkenése, részben a megújuló energiaforrások fokozatosan növekvő kihasználásának, valamint a társasházak energetikai felújításainak (nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés) is betudható. Tokaj-Hegyalja térség energiaellátásában elsődlegesen a földgáz és az elektromos áram a meghatározó, ezeken felül azonban még kiemelt szerep jut megújuló energiaforrások terén a biomassza hasznosításnak is, a jelentős erdősültségnek köszönhetően. Térségi jelentőségű hulladéklerakó található Bodrogkeresztúron. A korszerű hulladékgazdálkodás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) rendszere azonban nem épült ki kellő képpen, fontos fejlesztési feladat a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve az infrastrukturális hálózat kiépítése.
Az elmúlt időszakban jelentős közműfejlesztések valósultak meg Tokaj-Hegyalja térségben. Belterületi vízrendezés, árvízvédelmi fejlesztések, meder helyreállítás, patak rekonstrukció, csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése, közvilágítása infrastruktúra fejlesztése, stb. fejlesztések hozzájárultak a térség településeinek közműfejlődéséhez.