[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”][fusion_text]
Az elhurcoltak hiánya a mai napig hatalmas űrt jelent a borvidék társadalmi életében
A régió fejlődésében évszázadokon át jelentős szerepet játszó magyar zsidó közösség holokausztnak áldozatul esett tagjai előtt tisztelgett a Mádi Zsinagógában Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter, Ilan Mor izraeli nagykövet, Köves Slomó rabbi és Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke. A résztvevők egyetértettek abban: a borvidék megújulásához elengedhetetlen, hogy a régmúlt értékteremtő munkájának eredményei és a pótolhatatlan veszteségek egyaránt a közös tudásunk részévé váljanak.
A Mádi Zsinagógában a tokaji borvidék holokausztáldozataira emlékezett Trócsányi László igazságügy miniszter mellett Ilan Mor izraeli nagykövet, valamint Köves Slomó rabbi is. Az eseményen felszólalt Tombor András, a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke, valamint részt vett Dusóczky Tamás a Tokaji Borlovagrend nagymestere.
Trócsányi László igazságügyi miniszter emlékező beszédében felidézte, hogy családi kötődése révén személyes emlékek fűzik Tokaj-Hegyaljához. „A régió világhírű borkultúrája sokat köszönhet a zsidó és nem zsidó magyarok itteni együttélésének. A Mádra a XVIII. század végétől betelepülő zsidó borászok és borkereskedők, valamint a helyi termelők közötti gyümölcsöző szimbiózis a XX. század harmincas éveiig tartott. A vészkorszak és a deportálások ennek vetettek véget, és ez – az emberi tragédiákon, a megannyi élet értelmetlen elpusztításán túl – kulturális és gazdasági hanyatlást is hozott. Sajnos, az életeket visszaadni nem tudjuk, de örülünk annak, hogy ma a zsidó élet reneszánszát éli hazánkban. Szeretnénk, ha ez tartós lenne.” – mondta el a tárcavezető, aki emlékeztetett, hogy az együttéléshez, a kölcsönös, diszkrimináció-mentes tisztelethez az alkotmányos keretek rendelkezésre állnak.
Tombor András beszéde elején kijelentette: „Megrendítő itt állni, ebben a gyönyörű szakrális és közösségi térben. Egy közösségi térben – amelyet megfosztottak a közösségétől.” Hangsúlyozta, hogy a zsidó közösség tagjai a második világháborút megelőző évtizedekben megújították a hagyományos helyi borkészítési technológiát, jelentős szerepet játszottak abban, hogy távoli városokban is megismerjék a tokaji borokat, valamint intézményeket alapítottak, elősegítve ezzel a polgárosodást.
A megemlékezésen felszólaló Ilan Mor nagykövet Izrael Állam megbecsülését fejezte ki a holokauszt áldozatainak emlékét ápoló hazai kezdeményezések iránt, melynek sorában kiemelkedőnek nevezte a Tokaj borvidéki eseményt.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta, a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább él, hiszen a világ bármelyik zsidó közösségében lelkesedéssel gondolnak a bodrogkeresztúri csodarabbira, ismerik a mádi rabbi vallástudományi műveit és hallottak a liszkai rabbiról. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell. És valójában remélhetőleg ezek a hagyományok – ha csak részben is – de nemsokára visszatérnek, ha a Hitközség zarándokút- fejlesztési beruházása még ebben az évben elkészül.” – tette hozzá a rabbi.
Tombor András a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tevékenysége kapcsán kiemelte, hogy a régió, a kormányzat elkötelezettségének köszönhetően, jelentős fejlődés előtt áll. A Fejlesztési Tanács a borvidék infrastrukturális fejlesztései, valamint a helyi termékek nemzetközi ismertségének növelését segítő programok mellett a közösségépítést is fontosnak tekinti. Ezek sikere azon is múlik, hogy egyetértenek-e a célokban a jövőt illetően a helyi szereplők, közösségként pedig akkor lehet sikeres a borvidék, ha a múlt fontos korszakainak megítélésében is egyetértés van. „Emiatt tartom fontosnak, hogy országosan egyedülálló jelentőségű megemlékezéssel adózik a borvidék a zsidó közösség áldozatainak emléke előtt. Most a borvidék fejlesztésén dolgozunk és a megújuláshoz elengedhetetlen a közösségtudat. Ismerjük meg múltunkat, tegyük közös tudássá a régmúlt értékteremtő munkájának eredményeit és a pótolhatatlan veszteségeinket is!”[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
