A turizmus Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Összesen közel 23 millió vendégéjszakát töltöttek el vendégek Magyarországon. A kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalma szinte elérte a 300 milliárd forintos bevételt. A magyarországi turizmust földrajzi koncentráció jellemzi: az összes vendégéjszaka 70,4%-a a Budapest– Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban realizálódik. Ezt követi csupán az Észak-magyarországi régió, ahol a vendégforgalom 8,7%-a realizálódik, viszont ebben a régióban történt a legnagyobb növekedés az elmúlt évi eredményekhez képest (több mint 11%-os).
Az Észak-magyarországi régió esetében a gyógyturizmus, a szállodai ellátások, a nemzeti parkok, a borvidékek és a kulturális tényezők jelenléte gyakorolt pozitív hatást a térség turizmusára, azonban egyértelműen a gyógy- és egészségturizmus a legfontosabb turisztikai termék. Tehát a térség egészségturisztikai desztinációinak látogatottsága jóval előrébb jár, mint a világörökségi címmel rendelkez történelmi borvidéké. 2013-ban az Észak-magyarországi régióban több mint 900 ezer vendég fordult meg kereskedelmi vagy egyéb szálláshelyeken. Csupán Sárospatak városa jelenik meg a leglátogatottabb települések között, közel 23 ezer vendéggel.
Az elmúlt bő tíz év tendenciáit vizsgálva megállapítható, hogy a Tokaji borvidék turisztikai infrastruktúrája dinamikus növekedést mutat, tehát egyértelműen érzik a helyiek az ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázását, az idegenforgalom szerepének növekedését. Míg 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2726 volt, addig 2013-ban meghaladta a 4200-at. A növekedés alapvető oka, hogy ebben az időszakban több magas minőségű szálláshely nyitotta meg kapuit a térségben. Ez turisztikai szempontból rendkívül fontos Tokaj-Hegyalja esetén hiszen a magas színvonalú szolgáltatást biztosító szálláshelyek egyrészt a minőségi borturizmus felé predesztinálják a térséget, másrészt gazdasági szempontból magasabb bevételt eredményez.
A kereskedelmi, valamint a falusi szállás férőhelyeinek területi eloszlása meglehetősen egyenetlen a térségben. A legtöbb kereskedelmi szálláshelyet kínáló települések közül kiemelhető Tokaj, Tarcal, Tállya, Erdőbénye, Sárospatak és Sátoraljaújhely, míg a falusi szálláshelyek tekintetében Tarcal (137 férőhely), Bodrogkisfalud (52), Olaszliszka (50), Tolcsva (52) a legjelentősebb szállásadó. Ha településtípusonként nézzük a szállásférőhelyek alakulását, 20%-a községekben, míg a fennmaradó közel 80% az 5 városban található. A legmagasabb minőségű szálláshelyeket Tarcalon, Tállyán, valamint Mádon találhatjuk.
Tokaj-Hegyalja nemzetközi presztízsében fontos pillérként van jelen a külföldi turizmus, így az összesített turisztikai jellemzőkön belül mindenképpen külön elemzést igényel a külföldről érkező turisták nyaralási szokásai. Az alap adatokat tekintve 2013-ban Tokaj-Hegyalján több mint 14 500 főnyi külföldi turista szállt meg a kereskedelmi és a falusi szállásokon, ami nagyjából 300 ezer vendégéjszakát jelentett.
A kínálati elemek tekintetében Tokaj-Hegyalja, mint turisztikai desztináció nem csupán a borhoz köthető, holott a borkóstolóval, speciális szolgáltatásokkal egybekötött pincelátogatások számos borászat kínálatában megtalálható. Az épített örökség egyedisége (világörökségi pincesorok, kastélyok, várak, múzeumok), a vízi- és aktív turizmus adta lehetőségek a Bodrog és Tisza folyón, valamint a hegyekben, a zarándokturizmus jelentősége (Szent Erzsébet és Mária út), a fesztiválok és kulturális események egyre nagyobb teret nyernek.