A nagy meleg ellenére is nagy érdeklődés övezte a június 24-án megtartott Tokaji Iránytű beszélgetést. A találkozó apropója a nemrég elkészült Tokaji Borvidék Fejlesztési Koncepció és Program volt, amely a térség 2021-2027 időszakának fejlesztési irányait határozza meg.

Váradi Zsuzsanna a térség elemzését rossz hírekkel kezdte, hiszen demográfiai mutatók tovább romlottak Tokaj-Hegyalján, a 2016-2019 időszakban a megyei trendeket meghaladó mértékű volt népességcsökkenés (3,1%, 2238 fő). Sajnos gyorsuló, az országos és a megyei átlagot meghaladó mértékű az elöregedés is a térségben (138,2%-ról 145,6%-ra nőtt). De jó hír, hogy csökkent a munkanélküliség, nőtt az óvodába beíratott gyerekek száma és 8%-kal növekedett a turisztikai szolgáltatások száma is. Jó hír az is, hogy a térség kiemelt figyelmet kap országos szinten, különleges helyzethez jutott a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program által is. Várhatóan a térség hamarosan egy aktív, dinamikus gazdasági-turisztikai térséggé válik, hiszen kiemelt fókuszt kap a gazdaságfejlesztés, infrastruktúra, minőségi turizmus és a felsőoktatás.

 

A számadatok kapcsán Dévald István moderálása mellett beszélgetett Vinnai Balázs, üzletember, az IVSZ elnöke, Molnár Péter, borász, a Tokaj-Hegyközség elnöke és Váradi Zsuzsa turisztikai szakértő arról, hogy van-e értelme a hosszú stratégiáknak, hogy látják a térség jelenét, jövőjét.

Balázs, aki a digitális vállalkozások világából érkezett, elmondta, hogy kulturális változást kell elérni ahhoz, hogy a stratégiák működjenek, amelyek lehet, hogy csak generációk múlva éreztetik hatásukat. Kiemelte, hogy a digitalizáció fontos változást hoz a világra, vége lehet a több száz éve tartó urbanizációs tendenciának, a pandémia erre most határozottan rávilágított. A kisebb közösségek ereje felértékelődik, a home officeban dolgozók szívesen költöznek vidékre, és dolgoznak onnan. Ez a borvidék számára is fontos változás, hiszen ezáltal képes lehet a térségbe vonzani a hiányzó szürkeállományt.

Molnár Péter is kiemelte, hogy sajnos a borvidék jelenleg nem hiteles, hiába vannak erős brandek a térségben, és ezen sürgősen változtatni kell. A szürkeállomány hiánya hatalmas probléma, sajnos nincs kinek átadni a stafétát, mert egyelőre nem lehet megélni a borvidéken. Nagy változást remél az augusztus 1-én megalakuló Tokaj-Hegyalja Egyetem létrejöttével, hiszen nemzetközi hírű képzést terveznek, olyan szakokkal a pedagógus képzésen túl, mint szőlész-borász képzés, turisztika, vállalkozásképzés. Olyan egyedülálló képzést kell adni itt a diákoknak, amelyet máshol a világon nem tudnak megszerezni, erős hívószakkal, erős oktatókkal.

A térségben élőknek meg kell érteniük, hogy távolról nézve csak egy pici pont vagyunk a térképen, a húzónév ugyan megvan, de csak egy egységes, közös, mindenki által elfogadott nézőpont lehet az, amely egységes közösséggé kovácsolhatja a térséget. Ezért lenne fontos, hogy nyitott szemmel járjon mindenki, folyamatosan képezve magát, tanulva abból, hogy máshol hogyan működnek a dolgok.

Arra a kérdésre, hogy milyen borvidéket képzelnek 2027-re a beszélgetőtársak elmondták, hogy egy jól működő, önfenntartó borvidéket szeretnének látni a jövőben, mosolygós arcokkal az utcákon, ahol nem csak a borértők, de a családok is jól érzik magukat.

A beszélgetés alapján szolgáló Tokaji Borvidék Fejlesztési Koncepció és Program társadalmasítási változata a https://www.tbft.hu/a-tokaj-borvidek-fejlesztesi-koncepcio-teruletfejlesztesi-program-tarsadalmi-egyeztetese/ linken érhető el. Várjuk az észrevételeket!