A száraz borok készítésére koncentrálna a tokaji borvidéken a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács. A Claessens nemzetközi tanácsadó cég által készített marketingstratégia legalábbis szakítana azzal, hogy a régió az édes borok hazája – hangzott el a tanács budapesti sajtóbeszélgetésén.

A jelenleg elfogadás alatt álló koncepció szerint, megfelelve a száraz borok iránti növekvő világpiaci igényeknek, 2020-ig mennyiségben 50–55 százalékra, értékben pedig 52–57 százalékra emelnék a régióban viszonylag újnak számító termékek részesedését a borvidéken. A kiemelt szerep elsősorban a furmintnak juthat, a többi szőlőfajtából készült termékek később kaphatnak szerepet – mondta el Tombor András, a fejlesztési tanács elnöke.

Természetesen a jövőben is kiemelt szerepet szánnak a régió legismertebb termékének, az aszúnak, illetve az aszúesszenciának. Ez a termékcsoport azonban mennyiségben mindössze 5–8 százalékot tenne ki a portfolióból, értékben azonban 15–20 százalékos részesedéssel számolnak, ami azt is jelenti, hogy a termékkörben radikális áremelést terveznek. A koncepció szerint az átlagos pinceár palackonként 20 euróról 25–45 euróra növekedne ebben a kategóriában.

Csaknem hasonló mértékű drágulást tervez a tanács a többi termékcsoportnál is: a száraz, az off-dry, illetve a fokozatosan kivezetendő félédes/félszáraz boroknál 3 euróról 4,5 euróra emelnék az irányadó árat, az úgynevezett édes 2. kategóriába tartozó boroknál pedig 5-ről 7,5 euróra. (Az alapvetően szamorodniból, illetve a késői szüretelésű szőlőből készült borok édes 2. közös brandjét egyelőre ezzel a munkanévvel illetik.)

A legfontosabb feladat azonban ezeknek a kategóriáknak a pontos meghatározása – hangzott el a sajtótájékoztatón. Amíg az aszú esetében ez már megtörtént – a termék kritériumai 2013 óta jócskán megszigorodtak, kiszűrve a 3-4 puttonyos italokat –, a többi italnál ez még zajlik. A tervek szerint a jövőben csak az aszút, az esszenciát és az édes 2. kategóriába tartozó borokat lehetne Tokajinak nevezni, a többi minőségi kategóriánál a „Tokaj borvidéken termelt” meghatározást alkalmaznák. A pontos karakterizálás alól kivétel lenne a száraz fehér kategória, ott viszont a termőhely sajátosságai kapnának nagyobb szerepet.

A portfolió tisztításával párhuzamosan zajlik az összesen 5050 hektáros termőterület pontos felmérése. Erre azért is szükség van, hogy meg tudják pontosan határozni, melyik területen lehet folyamatosan jó minőséget előállítani az egyes kategóriákban – emelte ki Tombor András, aki egyben a régió legnagyobb integrátorának számító, 1100 hektárnyi területről felvásároló Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának az elnöke is.

Forrás