Nemzeti földalap, életpályamodell, technológiai és infrastruktúra-fejlesztések teszik újra vonzóvá a történelmi borvidéket.Egyformán fontos szerep juthat a Tokaj-hegyaljai borvidék minőségi megújulásában a nagybirtokoknak, a középüzemeknek, valamint a családi és kisgazdaságoknak. Így a Tokaj Kereskedőház Zrt. megújulása mellett a közepes méretű birtokok és a családi gazdaságok is megerősítésre várnak, a térség termelőit összefogó Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa pedig kiveszi a részét a kormányzati célok megvalósításából. Prácser Miklós, a testület elnöke a lapunknak adott interjúban a borvidék hosszú távú megújulásának részletei mellett az idei szőlőtermésről, a 2014-es évjáratról is beszélt.
Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke (Fotó: Csudai Sándor)
– Milyen az idei szőlőtermés, s milyen minőségű borokra számíthatunk a 2014-es évjáratban?
– Nehéz és kihívásokkal teli volt az idei esztendő, vegyes mérleggel. A szőlő elsősorban a talajban tárolt csapadékot hasznosítja. Ha a tenyészidőszakon kívül esik a csapadék, akkor eltárolódik, majd a tenyészidőszakban a növény felveszi és hasznosítja azt. Ebben az évben minden fordítva történt. A nagyon száraz telet egy szintén száraz tavasz követte, majd a vegetációs időszakban hulló, jelentős mennyiségű csapadék okozott problémát. Ebben az időszakban azért gond a sok eső a tőkék számára, mert a kórokozók elszaporodnak, a védekezés miatt pedig drága a termesztés, kevesebb szőlőt szüretelhetnek a gazdák. Sajnos ezekből fakadóan az átlagosnál kisebb lett a termés a tokaji borvidéken is. Viszonylag jó minőségű száraz bort lehet előállítani, az édes borokból pedig kiváló minőséget, azonban utóbbi esetben nem lesz elegendő a mennyiség. Az aszúsodás jó időben és megfelelően indult, háromezer mázsa aszúszemet tudtunk szüretelni, ami javított a mérlegen Tokajban.
– Az ország többi, nagy borvidékén is hasonló a termés?
– Országszerte jellemző, hogy az átlagos termés felét, egyharmadát szüretelték le. A legtöbb csapadék Nyugat- és Dél-Dunántúlon hullott, kelet felé haladva kevesebb, ezért az ország nyugati részén nagyobb volt a veszteség. Összességében a 2014-es esztendő nem szerepel majd a szőlőtermesztés aranykönyvében.
– A kártevőkre panaszkodtak az elmúlt hetekben, hónapokban a gazdák. Ezek okozták a legnagyobb gondot?
– Elsősorban nem a kártevők okozták a terméskiesést, ezek ellen megfelelően védekeztek a szőlészek. Az év közben elszenvedett károk mellett a szüret idején megjelent a szőlőszemeken az úgynevezett ecetes rothadás, amely ellen már nem lehetett védekezni, és a fertőzés jelentős kárt okozott.
– A tokaji borvidéken erős megújulási folyamat indult el, határozott kormányzati támogatással. Hol tart ma ez a megújulás?
– Még 2013 decemberében fogadták el azt a kormányhatározatot, amely kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a Tokaj-hegyaljai borvidéket, jelentős pénzügyi támogatással. A határozatot megelőzően a hegyközségi tanács is kidolgozott egy szakmai javaslatot arról, hogy termelői oldalról miként lehet hozzájárulni Tokaj sikeréhez. Meglátásunk szerint a legfontosabb, hogy a nagyüzemek-integrátorok, a középbirtokok, valamint a kis- és családi birtokok egymás mellett, egymás munkáját és termékportfólióját kiegészítve tudjanak működni. Egyharmad részéért már ma is a térség nagy felvásárlócége, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felel, amely felvásárolja a szőlőt, bort készít, majd értékesíti a termést, egyúttal a tokaji minőségi megújulás első számú kezdeményezőjének és végrehajtójának szerepét is felvállalva. Mellette jelenleg tizenkét-tizenöt középüzem működik, egyenként harminc és százhúsz hektár közötti földterülettel, valamint saját palackozással és értékesítéssel. Szerencsés esetben huszonöt-harminc ilyen középüzemnek kellene működnie ahhoz, hogy a célok megvalósuljanak. A területek harmadik harmadán a családi gazdaságok és a kisüzemek tevékenységét kell megerősítenünk. Sajnos ma még nagyon kevés ilyen gazdaság, vállalkozás működik, és a meglévők is meglehetősen tőkeszegények. Ez a réteg a világ minden táján kiemelten fontos, mivel – ha már megerősödtek – ezek a gazdaságok a legstabilabbak. Ezek dolgoznak a legnagyobb költséghatékonysággal, ugyanakkor csekély az esély rá, hogy tönkremenjenek. A családi vállalkozások megerősítéséhez elengedhetetlen a humán szakmai háttér. Egy jól működő kisgazdaság tíz–harminc hektáron már két felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberrel megfelelően tud működni. Az említett kisüzemi modellhez kétszáz felsőfokú szakemberre lenne szükség. A kormányprogramnak is egyik legfőbb célja ennek a rétegnek a támogatása, közös célunk, hogy a kisüzemi modell legyen a legstabilabb lába a tokaji borvidéknek. Ettől válik érdekessé a turisták számára is a borvidék, mivel úgy tudnak előállítani magas minőséget, hogy közben termékeik különbözőek, egyediek.
– Konkrétumokat már lehet tudni arról, hogyan nyújt a kormány segítséget a családi gazdaságok megerősítéséhez?
– Igen. Ennek lehetőségeit a kormányprogram előkészítői már kidolgozták. Ez három olyan fontos elemet tartalmaz, amely kifejezetten elősegíti a családi gazdálkodás megerősödését, s amelyek elindítását mi magunk is támogatjuk. Az első elem a tokaji nemzeti földalap létrehozása. Jelenleg a szőlőtermesztésre alkalmas terület 11 500 hektár a borvidéken. Ma ennek a felén, 5500 hektáron találhatók tőkék. A jövőben a gyenge minőségű termőterületeken fel kell hagyni a termesztéssel, miközben a jó minőségű – de nehezen művelhető, körülményesen megközelíthető, drágán fenntartható – földeket művelés alá kell vonni. A földalap lényege, hogy az állam megvásárolja a művelés alatt nem álló, de kiváló minőségű termelésre alkalmas területeket. Az alap szintén vételi ajánlatot tesz majd a termelésbe bevont, de rossz minőségű területekre, majd ezeket kivonja a szőlőtermesztésből, és adott esetben más növénykultúrákat termeszthetnek rajtuk a gazdák. Azok, akik a szőlészetből kivont területen termelnek, helyette a borvidéken belül máshol folytathatnák a szőlőművelést. Az állami földalap mellett a tokaji életpályamodell kialakítása kiemelten fontos. Mi magunk is látjuk, hogy a humán szakmai háttér hiánya, valamint a szakmai elöregedés probléma. Egyre kevesebb olyan szakember van, aki magas szinten tudja végezni a munkát. A kormány olyan feltételek megteremtését tűzte ki célul, hogy a fiatalok számára érdekessé váljon a tokaji bor készítése. Szintén meg kell oldani a családi gazdaságok infrastrukturális és technológiai hátterével kapcsolatos kérdéseket. A terv egy olyan rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden családi gazdálkodónak kiépítenie a meglehetősen drága infrastruktúrát, hanem közösségi megoldásokkal dolgozhassanak. A világ számos borvidékén működnek mobil rendszerek, például szűrő- és palackozóberendezések. Ezeket közösen lehetne működtetni, szakmai felügyelet mellett. A másik elem a nem mobil eszközök kihelyezése a gazdaságokhoz. A növekedésihitel-konstrukció segítségével ezekre a berendezésekre ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kapnának a vállalkozások, a vételár másik felét pedig húsz éven keresztül egy tokaji marketingalapba fizetnék a termelők.
– A Tokaj Kereskedőháznál és a közepes vállalkozásoknál megvan a megfelelő műszaki háttér?
– A kereskedőháznál komoly változások vannak folyamatban, 2015-re befejeződik a megfelelő technológiai háttér kiépítése is, ami borvidéki szinten érezteti a hatását. A középüzemeknél ez teljesen rendben van, azonban a kisüzemeknél szinte minden eleme hiányzik a megfelelő műszaki háttérnek. A profi marketinget viszont a teljes struktúrában ki kell alakítani.
– Tegyük fel, hogy valaki elhatározza, a jövőben a tokaji borvidéken szeretne szőlészettel, borászattal foglalkozni, csatlakozni az életpályamodellhez. Ehhez mit kell tennie?
– Először is jelentkezik a hegyközségi tanácsnál, és elmondja, hogy pontosan mivel szeretne foglalkozni. Mi megnézzük, hogy megvan-e a megfelelő végzettsége, ami legalább középfokú szőlőtermesztési vagy mezőgazdasági képzettséget jelent. Ha igen, akkor a tervek szerint adottak lesznek a feltételek ahhoz, hogy bekapcsolódjon az életpályaprogramba. Emellett jogosult lesz arra is, hogy a földalapból olyan területeket vegyen bérbe, ahol minőségi szőlőt lehet termelni, valamint olyan területet, ahol már el lehet kezdeni a termelést. A termelőket segítené, ha a növekedési hitelprogram keretében a jelenlegi tízévesnél hosszabb, húszéves futamidejű konstrukciók is elérhetővé válnának, mivel a szőlészet rendkívül lassan megtérülő ágazat. Reményeink szerint a kormányzati támogatásban elsőbbséget élveznek majd azok, akik csatlakoznak az életpályaprogramhoz. Ők igénybe vehetik a közösségi infrastruktúra eszközeit is, amelyeket a tervek szerint a hegyközségek üzemeltetnek majd. Aki csatlakozna az életpályamodellhez, így képzelheti el az életét Tokajban.
– Hol tart az ültetvényfelmérés?
– A Tokaj Kereskedőház kezdeményezésére elindult felmérés mostanra a társaság integrációjába tartozó ezer-ezeregyszáz hektáron befejeződött. A kereskedőház november elején megállapodást kötött a Hegyközségi Tanáccsal arról, hogy a potenciálfelmérést kiterjesztik a teljes 11 500 hektárra. A légi feltérképezés már megtörtént, az adatgyűjtés folytatódik, ezek után értékelik a tapasztalatokat a szakemberek.
– Az eddigiek alapján mire jutottak?
– A szakemberek tájékoztatása alapján már látjuk, hogy rendkívül értékes adatok látnak napvilágot. Sokan nem értik, hogy ezek nélkül a fontos adatok nélkül hogyan lehetett eddig dolgozni. Ezek a tapasztalatok bebizonyították, a felmérések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a borvidéket megfelelő minőségben tudjuk fejleszteni a jövőben.
– Mikorra épül ki az új rendszer, mikorra újul meg a Tokaj-hegyaljai borvidék?
– A kormányzati tervek az európai uniós ciklusokhoz igazodnak, a 2014–2020-as időszakot alapul véve. Akkor mondhatjuk, hogy Tokaj megújulása sikeres, ha 2020-ra a kitűzött feladatok legnagyobb részét sikerül elvégezni, és már olajozottan működik az új rendszer. Mi minden támogatást megadunk ehhez.
