Rendhagyó módon a Kerekdomb Fesztiválon került megrendezésre 2020. szeptember 18-án az ötödik Tokaji Iránytű értékmutató esték. Az eseménynek olyan exkluzív vendége volt, mint Wáberer György, aki nemrégiben lett a Tokaj-Zemplén térségért felelős kormánybiztosa. Az üzletemberrel Prokop Viktor, a Hegyalja Tv főszerkesztője beszélgetett térség jövőbeli fejlesztéseiről.

  • Orbán Viktor, miniszterelnök úr nemrégiben a Tokaji borvidéken járt, Sátoraljaújhelyen a Turul szobor avatásán vett részt, és úgy találta, hogy a térség többet érdemel jelenlegi helyzeténél, így bízott meg a kormánybiztosi feladattal. Nem gondolkodtam azon, hogy elvállaljam-e, hiszen a Zemplén szülöttjeként úgy gondolom, hogy a Zemplén térség Magyarország egyik legszebb természeti adottságával rendelkező területe, amely kultúrájában nagyon gazdag és nem utolsó sorban kiváló borok készülnek itt. Ha ezeket kihasználjuk, jelentős fejlődést lehet elérni a régióban – mondta Wáberer György.

A kormánybiztos a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. szakembereivel közreműködve megkezdte a térség fejlesztési csomagjának az összeállítását, így több, mint 40 polgármestert keresett meg az elmúlt időszakban, tájékozódva a térségről, a fejlesztési igényekről. Az elkövetkező két év feladata, hogy jól látható és érezhető fejlesztések valósuljanak meg a térségben mind infrastruktúra, mind szolgáltatásfejlesztésben a minőségi turizmus elérése érdekében. A fejlesztések célja, hogy a térség Magyarország egyik legfontosabb turisztikai régiójává váljon, ezáltal gazdasági élénkülést idézzen elő, a munkahelyek megtartásával és a fialok visszacsábításával.

A Tokaji Iránytű második részében izgalmas beszélgetés zajlott Rasztovits Dáviddal, aki a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója és Oszkó-Jakab Natáliával, a Kerekdomb Fesztivál és a Művészetek Völgye főszervezőjével a jövő turisztikai trendjeiről, digitális megoldásiról. A beszélgetést Dr. Kovács Attila a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. munkatársa vezette.

A turizmus mai helyzetének elemzése közben Rasztovits Dávid kifejtette, hogy digitális forradalom időszaka lezárult, most a digitalizáció sokkal inkább egy eszköz, mint megoldás. Egy eszköz az optimális megoldások megtalálására, ahhoz, hogy élményalapú turizmus váltsa fel a tömegturizmust. Az a paradigmaváltás, amelyet évekkel ezelőtt kellett volna elérni, most külső hatásra jött létre. Elindult az új turizmus korszaka, ami már nem a piramis tetején helyezi el a technológiát, hanem egy olyan technológialapú turizmuskorszakot irányoz elő, ahol jól használjuk a digitális világ lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy minden technológiai fejlesztés középpontjában az ember áll.

  • Egy olyan adatalapú jövőben fogunk hamarosan élni, amelyhez az infrastrukturális eszközeink megvannak, a vállalkozói kultúra, a digitális írástudás viszont hiányzik. Tehát a rendszereink ki vannak építve, viszont a vállalkozói kultúra digitális kompetenciahányadosa nagyon alacsony. Ehhez a személyes jellegű digitális intelligenciát kell fejleszteni. Tehát azok a technológiák, amelyek létrejönnek, anélkül, hogy megtanulnánk őket, nem használhatók magasabb szinten. A következő évtizedek legfontosabb feladata, ha globálisan nézzük a világot, akkor az az, hogy meg tudjunk maradni embernek és azok az egyetemes értékek, amelyek alapján a társadalmak és a kultúrák felépülnek, megmaradjanak, a személyes jellegű kapcsolatok és impulzusok pedig erősödjenek. Viszont minden olyan folyamatot, ami az emberek számára megerőltető, unalmas, azt próbáljuk meg az automatizációval, digitalizációval kiváltani – mondta a Digitális Turizmus vezérigazgatója.

A koronavírus megjelenése a fesztiválok világát is fenekestül felfordította. Oszkó-Jakab Natália elmondta, hogy azok a rendezvények, amelyek vállalkozásként működnek és szakembereket foglalkoztatnak nagyon rosszul jártak, viszont akik melléktevékenységként foglalkoztak csak a rendezvényszervezéssel túlélik a helyzetet. Ennek ellenére úgy látja, hogy sokkal nagyobb összefogás és közös kommunikáció indult el, ma már heti szinten egyeztetnek a szektor problémáival kapcsolatban. Fontos elmozdulásnak tartja, hogy a fesztiválszektorban elkezdődött ez az élményalapú fesztiválkeresés, ahol kipróbálják ugyan a nagy fesztiválokat a turisták, de egy idő után inkább a kisebb, családiasabb rendezvényeket, élményeket keresik. Bár a Kerekdomb Fesztivál is kihasználja a digitális világ adta lehetőségeket honlappal, applikációval, fontosnak tartja, hogy a személyességet, az emberek összekapcsolását meg kell tartani.

A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy Tokaj-Hegyaljában nagy potenciál rejtőzik, akár olyan okos turisztikai, offline és online szinergián alapuló mintarégióvá tudna válni a térség, amelybe az adatgyűjtés és térinformatika párosul az élményalapú turizmussal.

  • Most történelmi pillanatot élünk, hiszen nem véletlen, hogy a térség élére egy olyan ember került, akinek szívügye az. Az a lehetőséghalmaz, amely körbevesz bennünket nagyon sokrétű, úgy gondolom, hogy 2020-ban alapvető kötelességünk az útfejlesztés mellett olyan infokommunikációs eszközpark teremtése, amellyel be tudjuk kötni a Tokaji borvidéket a digitális vérkeringésbe, így akár három év múlva le tudjuk mérni, hogy hány turista melyik faluban volt, mennyit és milyen jelleggel költött, melyik volt a legnépszerűbb attrakció, mi volt, ami nem tetszett. Ehhez csak az kell, hogy a térség szereplői és vezetői egy irányba gondolkodjanak. El kell juttatnunk arra a szintre a térséget, hogy ide tudjunk hozni annyi turistát, ahány eltartja azokat a vállalkozásokat, akik itt működnek egész évben. Ez a turisztikai vezetés feladata, a fogyasztónak meg az a feladata, hogy jöjjön és élvezze azokat az attrakciókat és szolgáltatásokat, amelyeket itt talál. – zárta a beszélgetést Rasztovits Dávid.