19. március

EGY ELTŰNT VÁR NYOMÁBAN – RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A SÁTORALJAÚJHELYI VÁRHEGYEN

2019-03-19T10:13:17+01:002019. március. 19.|

Sátoraljaújhely városa 2007-ben határozta el, hogy elindítja a vár hosszú távú régészeti kutatási programját. Az első pár év után bizonyossá vált, hogy ennek az eleinte többek által kétkedéssel fogadott vállalkozásnak komoly hozadéka lehet. A vár jelentős maradványai bontakoztak ki a törmelék halom alól, helyenként több méter magasan álló épületrészekkel, falakkal. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az addig önerőből és kisebb pályázatokból finanszírozott kutatási programra egy jelentős turisztikai fejlesztési támogatást nyert el. Lehetővé vált az ásatási terület infrastruktúrájának kialakítása, s az eddig feltárt romok konzerválása. A régészeti és állagvédelmi munkálatok az idei évben minden korábbinál nagyobb ütemmel haladnak tovább, s a feltárt, restaurált leletekből rövidesen nagyszabású kiállítás nyílik a Kazinczy Ferenc Múzeumban. Újhely vára jó példa arra, hogy egy ötletből és elhatározásból lépésről lépésre haladva hogyan lehet egy önmagán túlmutató, az együttműködésről és a közösségépítésről is szóló turisztikai projekt a 21. században.

18. március

ELINDULT A MAGYAR FALU PROGRAM

2019-03-19T10:15:02+01:002019. március. 18.|

A Magyar Falu Program célja az 5000 fő alatti települések népességmegtartó és - növelő erejének erősítése, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. A Magyar falu programban 18 célterületet határoztak meg. A kistelepülések e szerint önerő nélkül pályázhatnak többek között orvosi rendelő fejlesztésére, orvosi eszközök beszerzésére, szolgálati lakásra, a nemzeti és helyi identitástudat erősítését célzó programokra, bölcsőde- és óvodafelújításra, út- és járdajavításra, falu- és tanyagondnoki szolgálatra, polgármesteri hivatal felújítására, temető-rendbetételre. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a programban ötvenmilliárd forintot fordítanak a három, a négy és öt számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárdot a falusi csokra és 75 milliárdot a közszolgáltatások fejlesztésére. Mint mondta, a települések a forrásokhoz gyorsan hozzájuthatnak. A pályázatokról a beadási határidőt követő két hónapon belül döntenek, és a támogatott összeg elutalásáig is csak napokat, legfeljebb heteket kell várni. A program teljes mértékben előfinanszírozott. http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/magyar-falu-program

13. március

TOKAJ-HEGYALJÁN JÁRT FÜLEKY ZSOLT ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

2019-03-27T15:48:48+01:002019. március. 13.|

Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft.-nél járt kollégáival, hogy megismerkedjen az elkövetkező időszak fejlesztéseivel, illetve, hogy a világörökségi kérdésekről egyeztessen. A nap folyamán bemutattuk projektjeinket, ahol a tervezők részletesen prezentálták terveiket és a fejlesztések célját. Többek között Rudolf Mihály, Erhard Gábor, Szűcs Gábor, Bányai János, Huszár András szemléltették a Világörökségi helyszínek fejlesztésére, az Élménypontok kialakítása Szegiben, Erdőbényén, Hercegkúton, a Mád Gasztronómiai központ és Látogatóközpont kialakítása Mádon és a Bodrogkeresztúr turisztikai központjának rehabilitációja projektjeinket. További programként a Világörökségi Tervtanács, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet vezetői tájékoztatták helyettes államtitkár urat a borvidék jelenlegi helyzetéről, a világörökségi helyszínt érintő problémákról, a dűlők állapotáról. A világörökségi címmel járó kötelezettségekkel és feladatokkal kapcsolatban a vezetők elmondták, hogy rendkívül fontosnak tartják az egyértelműen megfogalmazott elvárások, objektíven meghatározott kritériumok megfogalmazását, ezért elsődleges célként tűzték ki egy egyértelmű, jól körülhatárolt és kiszámítható értékelési rendszert megalkotását A Tokaji borvidék kapcsán az elsődlegesen védendő érték a szőlőtermelés és a borászat, ennek van mindenekelőtt prioritása. A bányászat problémakörét is feszegették a résztvevők, hiszen folyamatos problémát jelent a bányászat szőlőtermeléshez való viszonyulása. Prácser Miklós véleménye szerint a bányászat tényleg évszázadok óta jelen van a borvidéken, de nem a jelenléttel van a gond, hanem a [...]