28. március

TAKÁCS ANDRÁS EMLÉKDÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI SZAKMAI NAP LESZ BODROGKERESZTÚRON

2017-03-28T09:27:13+01:002017. március. 28.|

Idén 2017. április 5-én, szerdán kerül sor, immáron harmadszor a Takács András Emlékdíj átadásárára  a Tokaji Világörökségi Szakmai Nap keretén belül Bodrogkeresztúron. Takács András szellemisége és borvidéki munkája olyan folyamatokat indított el, amely sok helyi szereplőben megerősítette a közös és egyéni felelősségvállalást Tokaj-Hegyaljáért. Filozófiája, miszerint egyszerű, de minőségi közösségi munkával a világörökségi terület olyan eredményeket tud elérni, amely példaértékű, és minden szereplő számára pozitív hozadékkal jár, máig kihat a borvidékért tenni akaró emberek, közösségek gondolkodására. Takács András munkakultúrájának alapját a szeretetteljes szigor és a következetesség jellemezte. Az elképzeléseinek megvalósítását azzal érte el, hogy az értelem, az érzelem és az akarat megfelelő mennyiségét és minőségét egyensúlyba hozta. Szerepe és munkája több tématerületet integrált és fogott össze. Egy-egy feladat megvalósításához minden résztvevőt a kellő mértékben és időben mozgósítani tudott. Az általa elképzelt Tokaj-Hegyalja Program a világörökségi értékeken alapult, különös tekintettel az itt élő és dolgozó emberekre és érdekekre, a helyi közösség szerepére. Annak fontosságára mutatott rá, hogy Hegyalja közössége legyen önszerveződő, kezdeményező, a borvidék vállaljon felelősséget magáért és ennek megfelelően dolgozzon és fejlődjön. A díjat 2014-ben alapította a Bor-Vidék Tokaj-Hegyalja Társaság, amelyet a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék Világörökségi Gondnoksága támogat, azzal is, hogy elvégzi a díjhoz kapcsolódó menedzsment- és koordináló munkát. A Takács [...]

27. március

SZÍNES TURISZTIKAI KÍNÁLAT – MEGÚJUL A TOKAJI BORVIDÉK

2017-03-28T08:08:04+01:002017. március. 27.|

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2017. március 23-án „Turizmus a gazdaság egyik sikerágazata” címmel konferenciát szervezett Budapesten. Olyan platformot kívánt létrehozni a rendezvénnyel, ahol a turisztikai ágazat meghatározó szereplői mutathatják be eredményeiket, jövőbeli terveiket. Strommer Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is meghívott előadója volt az eseménynek, ahol beszámolt a tokaji régió turisztikai helyzetéről és a várható turisztikai fejlesztésekről. Előadásában kitért azokra a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezete által kidolgozott fejlesztési irányelvekre, amely koncepció mentén a területfejlesztési struktúra meghatározásra került, és a borászati és gasztronómiai fejlesztésekben, a hagyományok ápolása és kulturális fejlesztésekben, a természeti értékek megőrzésében, a gazdaságfejlesztési programokban, az egyházi hagyományok ápolása és oktatásfejlesztésben, a turizmusfejlesztésben és a közösségfejlesztésben lett meghatározva. A turisztikai fejlesztések tekintetében elsődleges cél a Tokaji borvidék megújulása, amelynek köszönhetően a térség még inkább vonzó célállomássá válik a turisták számára, ahol hosszabb és minőségi időt tudnak eltölteni az idelátogató vendégek. A célközönség meghatározása is szélesebb spektrumon mozog, hiszen nem csak a borkedvelők, de a családok számára is szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget kell nyújtania a borvidéknek. Kiemelte, hogy a térséget nem kell kitalálni, hiszen azt már megtették elődeink, de tudni kell élni rendkívüli adottságaival, bemutatni értékeit az idelátogatók számára. A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi adottságok [...]

17. március

TOKAJ TÉRSÉGE KIEMELT TURISZTIKAI TERÜLET LETT

2017-03-17T12:23:31+01:002017. március. 17.|

A Kormány kiemel turisztikai térséggé nyilvánította Tokaj, Felső-Tisza és Nyírséget, meghatározva az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket, hozzárendelve a megvalósításhoz szükséges forrásokat. Cél, hogy Magyarország Budapest és a Balaton mellett első körben a Kelet-Magyarországi régió is vonzó célpontként jelenjen meg a hazai és a nemzetközi turisztikai palettán. Tokaj térség a Tokaji borvidéknél bővebb, 73 településből álló desztinációként lett meghatározva, amely települések közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak egymáshoz. Tokaj és Zemplén fejlesztése egymást támogatva képes megszólítani a turisztikai keresletet, amely egymást segítve, együttgondolkodással tud vonzó úti céllá válni. Az uniós- és hazai fejlesztési forrásból megvalósuló beruházások kiemelt célja, hogy a jövőben vonzó úti célként tekintsenek a desztinációra mind a belföldi, mind a nemzetközi piacon. Ehhez a meglévő értékek mellett olyan turisztikai attrakciókra van szükség, amelyek egyedülállóak, arra sarkallják a turistákat, hogy útra keljenek és hosszabb időt eltöltsenek a tokaji térségben. A Tokaji borvidéken a kerékpárút-hálózat, a Felső-Tisza vízi turizmusának komplex megújítása és az egyéb aktív turizmushoz kapcsoló fejlesztések mellett jelentős szerepet kap a világörökségi helyszínek korszerűsítése. Tokajban például az óvárosi parti sétány kiépítése és a Tokaji Bormúzeum látogatóközponttá alakítása mellett a tokaji Rákóczi-vár felújítására és környezetének rendezésére és a sevillai Makovecz-pavilon felállítására is jut forrás. Sátoraljaújhelyen a több száz éves múltra visszatekintő Ungvári pincesor [...]

06. március

NEMZETKÖZI PROJEKTET NYERT A TOKAJ BORVIDÉK FEJLŐDÉSÉÉRT NONPROFIT KFT.

2017-03-17T12:24:01+01:002017. március. 06.|

A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács munkaszervezete INTERREG EPICAH nemzetközi pályázatot nyújtott be, amely pozitív döntésben részesült. A projekt célja, hogy népszerűsítse a határokon átnyúló természeti és kulturális örökség védelmét, fenntartását és fejlődését szolgáló szakpolitikai eszközök fejlesztését, a különböző fejlesztési módszerekben tapasztalattal rendelkező partnerek tudás és jó gyakorlat cseréje által. A határokon átnyúló természeti és kulturális örökség eredményesebb kezelése, turisztikai vonzerejének fejlesztése, fejlesztéspolitikai javaslattétel a pályázatban résztvevők feladata. Az 5 éves időtartamú projekttel kapcsolatos munkálatok elkezdődtek. A projekt nyitó találkozójára 2017. február 20-21-én Portugáliában, Portóban került sor. A találkozón bemutatkoztak a projektben részt vevő partnerszervezetek, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Észtország, Románai, Csehország, és Magyarország. A feladatok meghatározása és leosztása megtörtént, Magyarország az alapfeladatok mellett a kommunikációs stratégia kidolgozását, a közösségi média felületek és a honlap kezelésének a feladatát kapta.