11. november

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS KEZDŐDIK A TOKAJI BORVIDÉKEN

2017-03-04T08:36:40+01:002014. november. 11.|

Nemzeti földalap, életpályamodell, technológiai és infrastruktúra-fejlesztések teszik újra vonzóvá a történelmi borvidéket. Egyformán fontos szerep juthat a Tokaj-hegyaljai borvidék minőségi megújulásában a nagybirtokoknak, a középüzemeknek, valamint a családi és kisgazdaságoknak. Így a Tokaj Kereskedőház Zrt. megújulása mellett a közepes méretű birtokok és a családi gazdaságok is megerősítésre várnak, a térség termelőit összefogó Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa pedig kiveszi a részét a kormányzati célok megvalósításából. Prácser Miklós, a testület elnöke a lapunknak adott interjúban a borvidék hosszú távú megújulásának részletei mellett az idei szőlőtermésről, a 2014-es évjáratról is beszélt. Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke (Fotó: Csudai Sándor) – Milyen az idei szőlőtermés, s milyen minőségű borokra számíthatunk a 2014-es évjáratban? – Nehéz és kihívásokkal teli volt az idei esztendő, vegyes mérleggel. A szőlő elsősorban a talajban tárolt csapadékot hasznosítja. Ha a tenyészidőszakon kívül esik a csapadék, akkor eltárolódik, majd a tenyészidőszakban a növény felveszi és hasznosítja azt. Ebben az évben minden fordítva történt. A nagyon száraz telet egy szintén száraz tavasz követte, majd a vegetációs időszakban hulló, jelentős mennyiségű csapadék okozott problémát. Ebben az időszakban azért gond a sok eső a tőkék számára, mert a kórokozók elszaporodnak, a védekezés miatt pedig drága a termesztés, kevesebb szőlőt szüretelhetnek [...]

04. július

KOMPLEX FELMÉRÉSSEL INDUL A TOKAJ BORVIDÉKET CÉLZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAM

2017-03-04T08:36:40+01:002014. július. 04.|

Már az idei nyár végével a legtöbb projekt tekintetében megkezdődhet a tokaji borrégió felemelését célzó, 100 milliárd forint fejlesztési forrás megfelelő elhelyezését biztosító BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program megvalósítása. A kormány célja, hogy az összeget a lehető leghatékonyabban használja fel a kiemelt borrégió fellendítésére, így első lépésként egy komplex felmérést végez el, hogy felmérje a térség társadalmi és gazdasági helyzetét, igényeit és fejlesztési lehetőségeit. A tokaji borrégió felemelését célzó BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program felügyeletét a július 2-án megalakult önálló testület, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács fogja végezni. A tanács – az 1996-os területfejlesztési törvény tavalyi módosításának megfelelően – a programra az évtized végéig szánt 100 milliárd forintos állami fejlesztési összeg felhasználásáért és koordinációjáért felel majd, de egyéb térségi fejlesztési források felhasználásáról is dönt. A feladatok végrehajtását a tanács alakuló ülésén megalapított Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. végzi el, amelynek ügyvezetőjeként a tagok Kolozsváry-Kiss Árpádot választották meg. „Célunk, hogy a fejlesztések egységes rendszerben, a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg, megfelelve az állam, a települési önkormányzatok, a szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozó gazdák, a helyi vállalkozók, a civil szervezetek, valamint a lakosság igényeinek. Ennek érdekében, első lépésként, elindítunk egy komplex felmérést, hogy átfogó képet kaphassunk a borvidék valós helyzetéről, illetve hogy a fejlesztési [...]

04. július

MEGALAKULT A TOKAJ BORVIDÉK FEJLESZTÉSI TANÁCS

2017-03-04T08:36:40+01:002014. július. 04.|

A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére július 2-án megtartotta alakuló ülését a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács. A Tanács feladata lesz figyelemmel kísérni a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak operatív programjainak végrehajtását, és elkészíteni a térség területfejlesztési koncepcióját. A Tanács hatáskörébe tartozik a térség gazdasági és környezeti vizsgálata, értékelése, a Tokaji Borvidéket érintő ágazati fejlesztési tervek és programok véleményezése, valamint területfejlesztési koncepciójának elkészítése, továbbá figyelemmel kíséri az operatív programok végrehajtását, külön döntés alapján részt vesz a megvalósításukban. A Tanács tagjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és képviselője, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, a Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke, továbbá a nemzetgazdasági miniszter, valamint a miniszterelnökséget vezető miniszter egy-egy képviselője. A Tokaji Borvidék országunk kiemelt térsége, ezért különösen fontos, hogy társadalmi és gazdasági helyzetének megfelelő, környezeti adottságaihoz leginkább illeszkedő programok, fejlesztési tervek készüljenek. Ennek érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény 2014. februári módosítása alapján kezdeményezte a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács megalakulását. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

05. február

KIEMELT FEJLESZTÉSI TÉRSÉGGÉ NYILVÁNÍTOTTA A KORMÁNY TOKAJ HEGYALJÁT

2017-03-04T08:36:40+01:002014. február. 05.|

33 milliárd forinttal támogatja a kormány Tokaj-Hegyalja fejlesztését, a beígért százmilliárd első ütemeként. Főként a helyi vállalkozásokat támogatnák, de lesz pénz életpályamodellre, tőkehiányos borászatok földhöz juttatására és a dűlőutak korszerűsítésére is. Kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította a tokaji borvidéket a kormány. Ezzel a döntéssel a kormány a Bor-Vidék Tokaj Hegyalja Nemzeti Program gyakorlati végrehajtását támogatja, amelynek megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forintot szán. Ahogy arról a Mandiner.bor is beszámolt, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy hete jelentette be, hogy a kormány 2014 és 2020 között körülbelül 100 milliárd forintot szán Tokaj-Hegyalja fejlesztésére. Ez tehát az első ütem. Tombor András, az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke szerint a döntés azt jelenti, hogy az állami források elosztásánál a Tokaj-Hegyaljáról beérkező pályázatokat súlyozottan veszik majd figyelembe. A program egyszerre járul majd hozzá a vállalkozási környezet javításához, a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez, a munkaképes korú lakosság elvándorlásának megállításához, valamint a tokaji bor régi hírnevének helyreállításához. Életpályaprogram indul a borvidéken Tombor András elmondta, hogy a hosszú távú programok közül az egyik legfontosabb a tokaji életpályaprogram elindítása. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása. Ugyanakkor a tokaji modellhez kapcsolódóan, egy [...]

04. február

TÍZMILLIÁRDOKBÓL ÉPÜL TOKAJ-HEGYALJA

2017-03-04T08:36:40+01:002014. február. 04.|

Kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította a Tokaji borvidéket a kormány, a döntéssel támogatja a Bor-Vidék Tokaj Hegyalja Nemzeti Program gyakorlati végrehajtását, amelynek megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forintot szán – mondta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke kedden az MTI-nek. Kifejtette, ezt az összeget a későbbiekben további források bevonása követheti. Mindez kulcsfontosságú a borvidék komplex gazdasági térségként történő felemeléséhez, és ennek részeként a minőségi bortermelés feltételeinek megteremtéséhez, a tokaji bor hazai és nemzetközi elismertségének megerősítéséhez – magyarázta az elnök. Hozzátette: a döntés azt jelenti, hogy az állami források elosztásánál a Tokaj-hegyalja régióból beérkező pályázatokat súlyozottan veszik majd figyelembe. A program egyszerre járul hozzá a vállalkozási környezet javításához, a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez, a munkaképes korú lakosság elvándorlásának megállításához, valamint a tokaji bor régi hírnevének helyreállításához – sorolta Tombor András. Félezer alacsony végzettségű ember kaphat munkát A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabb a Tokaji Életpályaprogram elindítása. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása. Ugyanakkor a tokaji modellhez kapcsolódóan, egy a borrégióra specializált közmunkaprogram keretében, 500 alacsony végzettségű vagy piacképes szaktudással nem rendelkező, hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli személyt is bekapcsolnának a szőlészeti tevékenységbe, és átképzésükről is [...]